Wicca - Európában a 20.század közepén született újjá Gerald B. Gardner (1884-1964) révén. Nevéhez fûzõdik a modern Wicca alapjainak lefektetése, az elsõ hivatalos covenek létrehozása. Napjainkban több ezer követõje van fõleg Amerikában és Nyugat-Európában. A Wicca szó jelentése változtatni, utalva a valóság feletti akarat birtoklására. A covenekbe (a latin conventus jelentése gyulés) tömörült hívek hivatalos Egyház keretein belül végezhetik munkájukat a beavatási fokozatuknak megfelelõen. Egy csoportnak egy aktív fõpapja és egy fõpapnõje van, az õ feladatuk a szertartások vezetése és az Isteni Pár megidézése. A rangban alattuk elhelyezkedõ papok és papnõk fõ feladata a beavatottak tanítása mellett a szertartás helyének szentelése, a vallás teljes ismerete, a fõpapok segítése. A legfõbb irányzatok közötti eligazodás sem könnyû a különbözõ áthatások miatt. Elsõsorban a szellemi háttér és a szertartásrend különbözteti meg õket egymástól, a Természet tiszteletén alapuló õselvek általában közösek. Erre épít az Égbe Öltözöttnek is nevezett Gardneriánus Wicca, vagy az ettõl pusztán szertartásrendben (a Gardner által alapítottban az egyenlõséget szimbolizálva általában ezt meztelenül végzik) különbözõ Alexandriánus Wicca. Ennek egyik jelentõs személyisége volt dr. Vivianne Crowley is. A Wicca feminista irányzata istennõjét Diana néven tiszteli, tagjai csak nõk lehetnek, vannak leszbikus covenjei is. A Germán Wicca a rúnák ismeretét, a harcosok kultuszát helyezi elõtérbe, fõ istenük a germán mitológia Odinja. A családi öröklés zárt hagyományaira épít az általában titokban mûködõ Tradicionális Boszorkányság. Amerikában jött létre a mágikus és parapszichológiát vizsgáló Tudományos Boszorkányság Laurie Cabot vezetésével. A Wicca nyolc fõ ünnepét sabbatnak nevezik, ezek a téli és nyári napforduló, a tavaszi és õszi napéjegyenlõség valamint ezek felezõpontjainak napjára esnek. A magyar ünnepek Szent György napja (április 24) - a gellérthegyi találkozó napja; Luca nap - a Sötétség ünnepe.